A zene az kell

Nagyon szép hagyomány Csomádon, hogy épp október 1-jén, a Zene világnapján minden esztendőben a helyi Művelődési házban összegyűlnek a muzsikálni tanuló gyermekek és tanáraik és megmutatják, milyen jó dolog is a hangszeres muzsikálás, sőt olykor az együtt zenélés is.

Évről évre láthatjuk-hallhatjuk, hogyan fejlődnek, egyre komolyabb, hosszabb, zeneileg is nagyobb kihívást jelentő darabokat játszanak nekünk.

 

Az idei megemlékezést Varga László intézményvezető bevezetője után a 3. osztályosok furulyázása követett, melyet Szilvi néni tanított be nekik, majd közös éneklés következett az Érik a szőlő… kezdetű népdal eléneklésével.

 

Ezután a gitározó, hegedülő, zongorázó gyerekek és felkészítő tanáraik következtek. Jó volt látni, hallani őket muzsikálás közben. Én azt szeretem a legjobban, amikor többen együtt, egymásra figyelve zenélnek: testvérek, osztálytársak, fiúk és lányok, kicsik és nagyok. Még dalra is fakadtunk Lajtos Marci hegedűjátékánál és vele énekeltük a Cickom, cickom… kezdetű dalt.

 

Köszönjük a zeneiskolai kollégák lelkesedését, felkészítését, szervező munkáját! Köszönjük Ica néni, Piroska néni, Gabi néni, Viki néni és Dani bácsi! Köszönjük a gyerekeknek odaadó játékukat!

 

Csiki- Babics Márta ének-zene szaktanár