Szentendrén jártunk

A hosszú és csapadékos nyárelő után, ragyogó napsütésre ébredtünk június hetedikén. Kora délelőtt, a József Attila utcai buszmegállóból Volánbusz járattal indultunk Szentendrére egy budapesti átszállás közbeiktatásával.

Szálláshelyünkön, a Pap-szigeti kempingben hagytuk csomagjainkat és gyalogosan indultunk Szentendre belvárosába, ahol egy kvízjáték segítségével, egy közel másfél órás városfelfedező séta során ismerkedtünk meg a város nevezetességeivel és azok történelmi vonatkozásaival.

 

 

Ez követően visszatértünk szálláshelyünkre, ahol egy másfél órás soft-csúzlis kalandjátékban vehettünk részt. Vacsora után egy kis pihenőt tartottunk, közben felfedeztük a szálláshelyünk környékét és megtekinthettük a kemping területe mellett közvetlenül hömpölygő Szentendrei-Dunaágat is. A fiúk focival vezették le a megmaradt energiájukat.

 

 

Este nyolckor busszal indultunk Leányfalu irányába, ahol a strand- és termálfürdő területén éjszakai fürdőzésen vettünk részt. A nap fénypontja volt, amikor a tikkasztó hőségben töltött mozgalmas nap után elmerülhettünk a hűsítő „habokban”. Az este 11 óráig tartó közös vízi labdajátékban és lubickolásban önfeledten vett részt mindenki, aki csak bemerészkedett a vízbe.

 

 

Éjféltájban érkeztünk vissza a szálláshelyünkre, ahol a pedagógusok reményei szerint, egy kis éjszakai vidámság után, az alvás programja következett volna. Sajnos, több nyomós indok miatt, ez a program természetesen elmaradt….

Az éjszakai pihenés hiányában, nehezen indult a másnap. Reggeli után, újabb hosszas gyaloglás után érkeztünk meg arra a sportpályára, ahol először izgalmas lézerharc, majd vicces elemekben is gazdag buborék-szumó, illetve buborékfoci várt minket. Levezetésként, az élménylabor játékelemeivel zártuk sportos programjainkat.

 

 

Útban a szálláshelyük felé, a szórakoztató csapatépítő játékok után, megtekintettük a Marcipán Múzeumot, ahol a tanulók figyelmét főleg az ehető és megvásárolható termékek kötötték le.

 

Egy késői ebéd után, a sok gyaloglástól és élménytől megfáradva indultunk hazafelé a már megszokott buszos útvonalon.

A kirándulás remek alkalom volt nyolcadikosaink számára, hogy ilyen hosszú időt töltsenek egymás társaságában a nyolc év lezárásaként. Köszönjük Edit néninek, hogy elkísért minket. Reméljük jól érezte magát velünk, hiszen aki ott volt, szép és maradandó emlékekkel gazdagodhatott.

 

Kelemen Ildikó osztályfőnök