Írói sikerek

2018 a Családok éve. Ennek keretében az Emberi Erőforrások Minisztériuma Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkársága Szabad a vers! címmel, országos verspályázatot hirdet nagy költőink családhoz köthető, családról, családtagokról, kötődésekről szóló verseinek újragondolására, átfogalmazására.

Pleva Bence (7. o.) készített egy versátiratot József Attila Mama c. versére, amelyet Márta néni irányításával és édesapja segítségével a 7. osztállyal meg is filmesített.

A felhívásra beérkező pályázatokból 4 fős szakmai zsűri választotta ki a legjobbat. A közönség is megszavazhatta kedvencét, internetes szavazással.

Ugyan a kisfilm nem került be a díjazott művek közé, igazán jó móka és szórakoztató feladat volt az elkészítése tanulóink számára.

Pleva Bence a 2018. évi Janikovszky Éva Meseíró Pályázaton is részt vett, művét érdemesnek találták arra, hogy az, a szakmai zsűri elé kerüljön.

 

Bence az Országos Tűzmegelőzési Bizottság Alkotói pályázatán Pest megyei I. helyezettként jutott be az az országos fordulóra, ahol vers kategóriában országos I. helyezést ért el.

Költeményét Pleva Márton (4. o.) rajzával illusztráltuk, aki szintén indult a versenyen!

Gratulálunk a remek eredményekhez!

 

Kelemen Ildikó intézményvezető

 

 

 

Pleva Bence

Gondolataim a tűzoltókról

 

Mikor szirénázva elsuhannak mellettem,

hevesebben kezd el verni a szívem.

Nyugtalanság lesz úrrá rajtam,

s kérdések sokaságán töröm az agyam.

 

Hová, kihez rohannak éppen?

Odaérnek-e most is idejében?

Kinek mentik meg házát, értékét?

Vagy talán az egész életét?

 

Megbirkóznak-e most is a tűzzel,

egyik legősibb Földi elemünkkel?

Mikor életüket teszik kockára,

gondol-e némelyik saját családjára?

 

Két riasztás között jut-e idejük pihenni,

esetleg egy csésze kávét meginni?

Mikor épségben leteszik a munkát,

elmondanak-e egy hálaimát?

 

Este, mikor álomra hajtják a fejüket,

nyomja-e valami a lelküket?

Képesek-e feldolgozni a borzalmakat,

s feledni tudják-e a látottakat?

 

A válaszokat csak azok ismerik,

kik mindezt nap, mint nap átélik.

Kik munkájukat úgy végzik,

hogy szívüket-lelküket annak szentelik.

 

Én gyerekként csak annyit tudhatok,

hogy bizony ők sem halhatatlanok!

Őket is hazavárják szeretteik:

szüleik, hitvesük és gyermekeik!